Isztambul történelme nem korlátozódik az utcák fölött látható nevezetességekre. A város alatt egy másik világ húzódik meg: föld alatti építmények, rejtett átjárók és évszázados építészet. Az egyik legkönnyebben megközelíthető példa a Basilica Cistern, török nevén Yerebatan Sarnıcı, a bizánci mérnöki tudás figyelemre méltó alkotása.
A közel 1500 évvel ezelőtt épült ciszternát a város növekvő vízigényének kielégítésére hozták létre, különböző építmények építészeti elemeinek felhasználásával. Ma ritka lehetőséget kínál a látogatóknak, hogy megismerjék Isztambul múltjának egy olyan szeletét, amely a modern város alatt rejtőzik. Összegyűjtöttünk 10 érdekességet a Basilica Cisternről, amelyeket érdemes tudni a látogatás előtt.
1
A Basilica Cistern csaknem 1500 éves
A Basilica Cistern a 6. században, körülbelül i. sz. 532-ben épült I. Justinianus bizánci császár uralkodása idején. Akkoriban Konstantinápoly a Kelet-római Birodalom fővárosa volt, és kiterjedt vízellátó rendszerre volt szüksége növekvő lakossága és császári épületei ellátásához.
A ciszternát nagy mennyiségű víz tárolására, valamint a Nagy Palota és a környező épületek megbízható vízellátására tervezték. Fennmaradása földrengések, politikai változások és évszázadokon át tartó városfejlődés közepette a bizánci építők rendkívüli mérnöki tudásáról tanúskodik.
2
A Süllyedt Palotaként ismert
Bár a Bazilika-ciszterna soha nem volt királyi rezidencia, a hatalmas föld alatti csarnokoknak és az elegáns márványoszlopoknak köszönhetően mégis kiérdemelte a Süllyedt Palota becenevet, törökül pedig a Yerebatan Sarayı nevet.
A Bazilika-ciszterna nevét az egykor a víztározó fölötti területen álló nagy közösségi bazilikáról kapta. A bazilika kifejezés eredetileg egyfajta római középületre utalt, nem kizárólag vallási építményre.
3
A mennyezetet 336 oszlop tartja
A Bazilika-ciszterna egyik legmeglepőbb érdekessége a 336 márványoszlopból álló gyűjteménye, amelyek 12 sorban, soronként 28-asával helyezkednek el. Mindegyik oszlop körülbelül kilenc méter magas, és téglaboltozatok, valamint keresztboltozatos mennyezetek hálózatát tartja.
Számos oszlopot korábbi római építményekből használtak fel újra, ezért különböznek egymástól a fejezeteik, faragványaik és építészeti részleteik. Némelyiket díszes korinthoszi ornamentika ékesíti, míg mások egyszerűbb kialakításúak. Együtt egy hatalmas, föld alatti kőerdő látványát keltik.
Építészeti érdekesség: A 336 oszlop 12 sorban helyezkedik el, soronként 28 oszloppal.
4
A ciszterna körülbelül 80 000 köbméter vizet tudott tárolni
A Basilica Cistern nem csupán építészeti emlék volt. Konstantinápoly vízellátási infrastruktúrájának nélkülözhetetlen része volt, és körülbelül 80 000 köbméter víz tárolására volt képes.
A víz a városon kívüli forrásokkal összekötött kiterjedt vízvezeték- és csatornahálózaton keresztül jutott a tározóba. Ez a rendszer száraz időszakokban, illetve akkor segített biztosítani a vízellátást, amikor a külső utánpótlás megszakadt. A ciszterna hatalmas kapacitása jól mutatja, milyen gondosan tervezték meg a bizánci mérnökök a birodalmi főváros szükségleteinek kielégítését.
5
Két titokzatos Medúza-fő támasztja alá az ókori oszlopokat
A Basilica Cistern északnyugati végében két figyelemre méltó, Medúzát ábrázoló kőszobor szolgál oszloptalapzatként. Az egyik fejjel lefelé áll, a másik pedig az oldalára fektetve.
A görög mitológiában Medúza egy Gorgó volt, akinek tekintete kővé változtatta az embereket. A szobrokat valószínűleg egy korábbi római épületből használták fel újra, eredeti helyük azonban ismeretlen. Egyes legendák szerint a szokatlan elhelyezés Medúza mitikus erejének semlegesítését szolgálta, a történészek azonban általában valószínűbb magyarázatnak tartják a gyakorlati építési szempontokat.
6
A síró oszlopot titokzatos, könnycsepp alakú minták borítják
A több száz oszlop között áll egy különösen szokatlan példány, amelyet Síró oszlopnak vagy Könnyező oszlopnak neveznek. Felületén könnyekre és szemekre emlékeztető, jellegzetes faragott minták láthatók, amelyek miatt feltűnően különbözik a környező oszlopoktól.
A helyi legenda szerint a könnyek azoknak a munkásoknak a szenvedését jelképezik, akik életüket vesztették a ciszterna építése során. Bár nincs megerősített történelmi bizonyíték arra, hogy a faragványok ehhez a történethez kapcsolódnának, az oszlop továbbra is a víztározó egyik legérdekesebb részlete.
7
Az emberek egykor vizet merítettek és halat fogtak az otthonaik alatt
A bizánci korszakot követő évszázadok során a Bazilika-ciszterna fokozatosan elveszítette központi jelentőségét a város vízellátó rendszerében. A helyi lakosok azonban nem feledkeztek meg róla teljesen.
A 16. században Petrus Gyllius francia tudós megtudta, hogy a közelben élők a házaik alatti nyílásokon keresztül vizet meríthetnek. A beszámolók a föld alatti víztározóban úszkáló halakról is említést tettek. Kutatása ismét felkeltette az európai tudósok érdeklődését a ciszterna iránt, és segített dokumentálni annak rendkívüli méreteit.
8
A Bazilika Ciszternája híres filmekben is feltűnt
A Bazilika Ciszternájának különleges hangulata vonzó helyszínné tette a nemzetközi filmgyártás számára. Föld alatti folyosói, magasba nyúló oszlopai és rejtélyes környezete olyan produkciókban tűntek fel, mint az Oroszországból szeretettel (1963) című James Bond-film.
A ciszterna Dan Brown Inferno című regényében és annak 2016-os filmadaptációjában is fontos szerepet kap, bár egyes filmes jeleneteket nem a valódi műemlékben, hanem annak másolatában forgattak. Ezek a megjelenések világszerte megismertették a Bazilika Ciszternáját a közönséggel.
9
A látogatók 52 lépcsőfokon ereszkednek le a föld alatti csarnokba
A Bazilika Ciszternája Isztambul történelmi Sultanahmet negyede alatt található, mindössze rövid távolságra a Hagia Sophiától. A látogatók hagyományosan egy 52 kőlépcsőből álló lépcsősoron ereszkednek le a föld alatti építménybe.
Az utcaszint alatt drámaian megváltozik a hangulat. Hűvösebb a levegő, jobban hallatszik a víz áramlása és csöpögése, a megvilágított oszlopok sorai pedig a távolba nyúlnak. Ma megemelt sétányokon járhatják be a látogatók a történelmi csarnokot, miközben ezek védik az eredeti építészeti elemeket.
10
A Basilica Cistern jelentős restaurálásokon esett át
A Basilica Cistern 1985 és 1987 között jelentős restauráláson esett át: eltávolították a felgyülemlett iszapot és törmeléket, valamint látogatói járdákat alakítottak ki. Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően olyan, korábban rejtett építészeti részletek is megcsodálhatóvá váltak, mint a híres Medúza-fejeket ábrázoló talapzatok.
Egy újabb állagmegóvási projekt 2022-ben fejeződött be, amelynek része volt a szerkezet megerősítése, a járdák korszerűsítése és egy gondosan megtervezett világítási rendszer kiépítése. A ciszterna 2022 júliusában nyílt meg újra, történelmi építészetét a műemlékvédelem és a korszerű múzeumi kialakítás ötvözésével bemutatva.
Miért érdemes megnézni a Basilica Cistert?
A Basilica Cistern olyan élményt kínál, amely eltér Isztambul legtöbb történelmi látnivalójától. A látogatókat nem hatalmas kupolák vagy szabadtéri udvarok fogadják, hanem egy ősi föld alatti világ, amelyet a víz, a kő, a mitológia és az építészettörténet évszázadai formáltak.
A lenyűgöző, 336 oszlopból álló gyűjteménytől a titokzatos Medúza-szobrokig minden részlet Konstantinápoly múltjának egy-egy különböző aspektusát tükrözi. A bizánci történelem, a rendhagyó építészet vagy a hangulatos fotózás iránt érdeklődő utazók számára a Basilica Cistern továbbra is kivételes látnivaló.
Személyesen szeretné megtekinteni a Basilica Cisternát? Nézze meg a jegyvásárlási lehetőségeket, és gondoskodjon előre a belépésről.
Basilica Cistern-jegyek